Az elmúlt 10-15 évben nagyon sok magyar üzletember gondolta úgy, hogy belevág egy külföldi vállalkozásba, azonban sokan nem számoltak előre az olyan hátráltató tényezőkkel, mint az adott ország jogi és gazdasági viszonyainak a nem megfelelő ismerete, az adott állam nyelvismeretének hiánya, a helyi kulturkörnyezet és percepciók téves megítélése, vagy a kellő tőke hiánya.
Magyarország Uniós csatlakozása óta több tízezer magyar gondolta úgy, hogy szerencsét próbál egy másik országban, és termékeivel, szolgáltatásaival megjelenik egy másik EU-s ország piacán.
A terv egyszerűnek tűnik: alapít egy céget a nagyreményű vállalkozó, majd pár hónap alatt felfuttatja azt, és fél év – év múlva számolja a keletkezett profitot. Persze azt senki nem kétli, hogy a megfelelő know-how, az eddig sikeresnek bizonyuló stratégia implementálása és a megfelelő marketing meg kellene hogy hozza ugyanazt a sikert, amit Magyarországon korábban elért az üzletember, azonban ha egy külföldi cég beindításáról van szó, akkor egyéb tényezőket is figyelembe kell venni.
De nézzük csak, milyen körülményekkel nem számol a legtöbb vállalkozó:
- Az adott ország nyelvismeretének a hiánya. Ez egy kardinális kérdés, hiszen egy régi Klapka György interjúból megtudhattuk, hogy még a sokat látott magyar üzletember romániai cége is elbukott azon, hogy nem ismerte az ország nyelvét. De ha még ez az eset is áll fenn, akkor is törekedjen arra a vállalkozó, hogy legalább egy olyan közös világnyelvet találjon a lehetséges munkavállalóival, vagy partnereivel, amelyen könnyedén megértetheti magát azokkal.
- A helyi jogi környezet is okozhat meglepetéseket. Habár az EU-s jogharmonizációval igyekszenek a tagállamok összehangolni a jogi keretrendszereket, minden egyes államnak megvan a saját jogi berendezkedése, amivel tisztában kell lennie egy külföldről érkező vállalkozónak. Ehhez érdemes jogi szakember segítségét kérni, aki felvilágosíthatja a magyar üzletembereket a helyi jogi és gazdasági kérdésekben.
- A helyi adórendszer alapos ismerete is kötelező, hiszen ha például egy olyan államban alapít céget valaki, mint Románia, akkor ott a progresszív adófizetés fogalmával kell megbarátkoznia az üzletembereknek, és ismerniük kell a finomhangolás részleteit ahhoz, hogy sikeressé válhassanak.
Az adott piac nem megfelelő felmérése is okozhat komoly károkat, hiszen nem mindegy hogy egy erős fizetőképes piacra lépünk be, mint Ausztria, vagy egy kis lélekszámú, lényegében fejletlenebb országban próbálunk bevezetni egy olyan szolgáltatást, amire az ottani gyenge fizetőképességgel rendelkező népesség még nincs felkészülve. - A nagy kulturális különbség is óriási akadály lehet egy vállalkozó számára. Egy európai vállalkozó például nehezen tudja megvetni a lábát az ázsiai, vagy a közel-keleti piacon. Hiába gondolja azt egy magyar üzletember, hogy Dubai a üzleti élet fellegvára (mely állítás meg is állja a helyét), ha az európai üzleti kultúra merőben eltér a közel-keleti régióétól.
- A vállalkozás beindításához szükséges kezdőtőke mértékét is sokszor rosszul becsülik meg a vállalkozók. Ez is végzetes hiba lehet, hiszen ha nem rendelkezünk legalább egy évi működéshez elegendő tartalékkal, akkor könnyen kudarcba fulladhat a külföldi próbálkozásunk.
Amennyiben azonban felkészülten vágunk bele a külföldi jelenlétünk felépítésébe, és számításba vesszük a fent említett kritikus pontokat, akkor megnyílhatnak előttünk új piacok és új lehetőségek is. Csak arra kell ügyelnünk, hogy kellő óvatossággal és mindenre kiterjedő figyelemmel kezdjük el más országbeli vállalkozásunk beindítását és üzemeltetését.
borítókép: Charles Forerunner // Unsplash
